Angel With A Lariat
Thunder opens its throat
Lets out the roar of rain
Soaked I clench my overcoat
And come up to see you again.
Your smoothly sculptured neck
The trapped curving tongue
Your cage of a mouth springs open
And throws out the seeds of a song.
They grow and flower
And hour after hour.
Blessed velvet.
You whisper
The world a slave to your look
Your shapely almond tears
Your marzipan skin in a crystal stare
Your chocolate box of fears
The load off my mind
The pointed beating pulse
Stabbing instead my thumping
head
This famousness is fal
Lets out the roar of rain
Soaked I clench my overcoat
And come up to see you again.
Your smoothly sculptured neck
The trapped curving tongue
Your cage of a mouth springs open
And throws out the seeds of a song.
They grow and flower
And hour after hour.
Blessed velvet.
You whisper
The world a slave to your look
Your shapely almond tears
Your marzipan skin in a crystal stare
Your chocolate box of fears
The load off my mind
The pointed beating pulse
Stabbing instead my thumping
head
This famousness is fal
Egyetlen Egy
Testem-lelkem befejezetlen
De sorsomra mégis kész vagyok
Valaki még ma elárul emgem
Akinek dicsõség, ha elbuktatott
Asztalomnál ülnek tizenketten
Fogy a kenyér, a bor, száll az illatos füst
Egyikük lesz az, aki elárul engem
Zsebét húzza harminc ezüst
Annyi mindent
Nem szeret meg az ember
Aki fél
Annyi mindent
Megszerezhet az ember
Alig él
Sorsomat hosszan tollba mondja
Keresztet rajzol homlokomra
Ha én sem értem, te nem értheted
Hogy kibõl lesz az Egyetlen Egy
Annyi mindent
Nem szeret meg az ember
Aki fél
Annyi mindent
Megszerezhet az ember
Alig él
Annyi úton
Elindulhat az ember
Mind egyre megy
Mert jó válasz
Csak egy van
Egyetlen egy